A pozitív, értékalapú és megbecsülő coaching szemléletek találkozása
Mindenkinél eljön a pillanat, amikor egy korszak lezárul, vagy csak már nem működnek a régi megoldások, és felmerül a kérdés: most merre tovább?
A válaszhoz sokszor nem az visz közelebb, ha azt kutatjuk, mit kell elhagyni, hanem ha azt keressük, mire érdemes figyelni.
A figyelem iránya formálja a valóságunkat.
Ha a hiányra nézünk, a hiány növekszik.
Ha az értékre, az értékek erősödnek.
Három coaching-szemlélet is erre az alapigazságra épít, mindegyik kicsit más megközelítésből, de ugyanazzal a mély emberképpel: az Appreciative Inquiry, a Value-Based Coaching és a Positive Psychology Coaching.
Más nyelven beszélnek, mégis mindhárom ugyanarra a belső forrásra mutat – arra, ami már most is bennünk van.
Appreciative Inquiry – a figyelem teremtő ereje
Az Appreciative Inquiry szó szerint „megbecsülő feltárást” jelent.
Ez a szemlélet nem a problémákat boncolja, hanem azt kutatja, mi működik jól.
A coach ebben a térben nem elemzi a múltat, hanem segít újra felfedezni a sikerek, erőforrások és értékek mintázatait.
Amikor a figyelmet a működőre irányítjuk, megváltozik a tapasztalat.
A hiányból lehetőség lesz, a nehézségből tanulás, a múltból erőforrás.
Mert amire figyelünk, az életre kel.
Sokszor a legmélyebb változás nem abból születik, hogy kijavítjuk, ami rossz, hanem abból, hogy felfedezzük, mi az, ami már most is jó – és ebből építkezünk tovább.
Az AI ebben segít: visszaállítani a figyelmet a működő egészre.
„Nem az a kérdés, mi a baj, hanem az, mi visz előre.”
Value-Based Coaching – az értékek mint iránytű
Az értékalapú coaching a value, vagyis az „érték” szóból indul ki.
Nem gazdasági vagy erkölcsi értelemben, hanem belső irányként.
Az emberi értékek – mint az őszinteség, hitelesség, szabadság, fejlődés, harmónia – olyan, mint a sarkcsillag: nem mindig látjuk tisztán, de tudjuk, hogy ott van.
A coachingban ez azt jelenti:
segítünk az ügyfélnek felismerni, mi számára igazán fontos, és hogyan élhet ezzel összhangban.
Mert az élet legtöbb dilemmája valójában értékkonfliktus – amikor két számunkra fontos dolog ütközik.
A vezetésben ugyanígy működik: az önazonos döntéshez nem feltétlenül több információra, hanem mélyebb önismeretre van szükség.
Arra, hogy felismerjük: mi az, amit nem akarunk elveszíteni önmagunkból, bármi történjék is.
„Ha az értékeidhez hű maradsz, az út előbb-utóbb újra kirajzolódik körülötted.”
Az értékalapú coaching tehát nem csupán módszer, hanem életszemlélet.
Olyan belső iránytű, amely nem külső célokhoz, hanem belső igazsághoz igazít.
Positive Psychology Coaching – az erősségek útja
A pozitív pszichológiai coaching Seligman és Csíkszentmihályi munkájára épül.
Alapja az a felismerés, hogy a jól-lét nem a problémák hiányát jelenti, hanem az erősségek kibontakozását.
A coach itt nem a hibákat keresi, hanem a potenciált.
A kérdés nem az, „mit nem tudsz”, hanem:
„Mikor vagy a leginkább önmagad?”
A pozitív pszichológiai megközelítés szerint az ember természetes állapota az áramlás – az a mély, fókuszált, örömteli jelenlét, amit flow-nak hívunk.
Amikor az erősségeinket használjuk, és az értékeinkhez hűen cselekszünk, az élet áramolni kezd.
„A flow nem jutalom – a flow az állapot, ami akkor születik, amikor összehangolódunk azzal, akik valójában vagyunk.”
Ez a coaching a tudományos alapokra és mérhető jól-lételemekre (pl. a PERMA-modellre) épít, mégis mélyen emberi: arra hív, hogy fedezzük fel újra, mi tesz bennünket élővé.
Három irány, egy lényeg
Bár más nyelven szólnak, mindhárom irányzat ugyanarra a belső magra mutat:
arra, hogy az emberi fejlődés nem a hiányból, hanem az értékből indul.
- Az Appreciative Inquiry a figyelmet hangolja át – hogy észrevegyük, mi működik.
- A Value-Based Coaching az irányt tisztítja – hogy tudjuk, mi fontos nekünk.
- A Positive Psychology Coaching az energiát mozgatja – hogy az erősségeinkből építsünk.
Figyelem, irány, energia.
Három szó, három út – és ugyanaz a lényeg: a belső erőforrás.
Te merre nézel?
A valódi változás akkor kezdődik, amikor a belső erőforrásainkra építve tudatos irányt szabunk az életünknek.
Kérdezd meg magadtól: Mi fontos nekem, és mit teszek azért, hogy ez éljen bennem tovább?
Talán csak egy apró felismerés lesz.
De az irány onnan már világos.